HÍREK
2025.11.11.
Vidékfejlesztés és art deco székház: a Hangya Szövetkezet budapesti központja
Sokakat talán meglep, de a magyar vidék fejlesztésében kulcsszerepet játszó Hangya Szövetkezet egykori budapesti székháza a modernista stílusjegyeivel az art deco építészet egyik kiemelkedő alkotása.
A 20. század elején megerősödő Hangya a rohamosan fejlődő, világvárossá váló Budapesten, a Boráros tér mellett építette fel központját.
A központ három, Dunára néző ingatlanból állt:
- a saroktelken egy máig megmaradt négyemeletes bérházból (Közraktár utca 34.), amelynek földszintjén egykor Hangya-üzletek működtek;
- egy háromemeletes, díszített homlokzatú áruházból (Közraktár utca 32.), amelyet sajnos 2006-ban elbontottak;
- és végül az egykori székházból (Közraktár utca 30.), amelyet ma is a budapesti art deco egyik remekműveként tartanak számon.
Az 1920-as évek elején épült székházat Györgyi Dénes tervezte, míg a modern és letisztult homlokzat nyolc domborművét ifj. Mátrai Lajos és Ohmann Béla készítették.
A Nemzetek emlékezete (Memoria Națiunilor) című projekt az INTERREG VI-A Románia–Magyarország Program keretében valósul meg, az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, valamint Románia és Magyarország társfinanszírozásával.
2025.11.05.
A Hangya Szövetkezet nagyváradi épületei a két világháború között
Az első világégés után talpra álló erdélyi Hangya Szövetkezet nagyváradi kirendeltségének első helyiségét az evangélikus templom mellett, a Körös utcában nyitotta meg. Innen látták el Kalotaszeg, Érmellék, Szatmár és Máramaros kis boltjait. Ha valakinek erről az épületről van korabeli fotója vagy bármilyen emléke, kérjük, ossza meg velünk!
A Hangya 1938-ban már saját ingatlant építhetett a növekvő forgalomnak köszönhetően. Ehhez telket a falusias elővárosnak számító Ioșia (Ősi) városrészben sikerült szerezni. Az Aurel Vlaicu utca 1. szám alatti épületet Győrfi Dénes írásában így írja le:
„A két utcára néző ingatlan egyik frontjának hossza 42 méter, míg a másiké 34. Mindkét utcára külön kapubejárat nyílott az érkező és távozó szövetkezeti tagok részére. Az épületben két iroda és négy tároló helyiség volt: a rövidáru, fűszer, palackozott italok és a cukoráru részére. A világos pincesorban volt a vasosztály, valamint az olaj-, festék- és szódaáru elhelyezve. A padlást teljes egészében az üvegáru foglalta el. Az udvaron főnöki és portáslakás volt s külön hármas elosztású szín a teherautó, sóraktár, seprűk, rúdvasak és csomagolóládák részére.”
(Forrás: https://adatbank.ro/html/alcim_pdf2618.pdf)
Erről az épületről is várunk archív képeket, régi emlékeket – kérjük, osszák meg velünk!
A Nemzetek emlékezete (Memoria Națiunilor) című projekt az INTERREG VI-A Románia–Magyarország Program keretében valósul meg, az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, valamint Románia és Magyarország társfinanszírozásával.
2025.11.03.
Az eltűnt malom nyomában
Nagyváradon az újonnan épülő lakóparkok között még feltűnnek a régmúlt épített emlékei . Ezek egyike a századfordulón még Szent László malomként felépült üzem, melynek ablakai ma is jól kivehetők.
Az idősebb nagyváradiak Május 1. szőrmegyárként ismerik a Sánc utca 11. szám alatti épületet, melyben a negyvenes években a Hangya Szövetkezet áruraktára működött.
A Hangya Szövetkezetnek még Aradon, Baróton, Csíkszeredában, Désen, Kolozsváron, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, Nagyenyeden, Sepsiszentgyörgyön, Szatmárban, Székelykeresztúron, Székelyudvarhelyen és Szilágysomlyón is voltak raktárai.
Kutatási és ismeretterjesztési projektjeinkhez örömmel fogadunk képeket, fényképeket és emlékeket – akár a nagyváradi, akár más Hangya-raktárakról. Kérjük, osszák meg velünk ezeket elérhetőségeinken!
A Nemzetek emlékezete (Memoria Națiunilor) című projekt az INTERREG VI-A Románia–Magyarország Program keretében valósul meg, az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, valamint Románia és Magyarország társfinanszírozásával.
